Az önkormányzatok/hatóságok alapvetően közterületekre helyezhetnek ki kamerát, de oda is csak úgy, hogy azzal nem láthatnak be egy lakás ablakán. Ezt viszont nehéz ellenőrizni. Az adatvédelmi biztos ugyan megtekintheti, mit vesznek a kamerák, de egy állampolgár nem bizonyosodhat meg erről egykönnyen. Például a füstüveggel takart, úgynevezett dome kameráknál nem lehet tudni, hogy van-e bennük kamera, és hogy az forog-e, vagy egyáltalán merre néz.

Ha valaki azt gyanítja, hogy a kamera belát a lakásába, kérdéses, hogy ezt hogyan tudja bizonyítani. Esetleg megteheti, hogy bemegy az önkormányzathoz, és kikéri az összes adatot, amit róla kezelnek, és akkor elvileg ki kellene adni az ilyen felvételeket is. Érdekes kérdés, hogy mi történne, ha valaki az ablakban integetne, majd kérné, hogy abban az adott időpontban adják ki az egyik kamera felvételét, mert látható rajta.

A saját háza/lakása elé bárki kitehet kamerát, de csak úgy, hogy az ingatlanához tartozó járdaszakaszt veszi. Azért nem lehet kihelyezni térfigyelő kamerát, hogy valaki megfigyelje, kik és milyen célból mászkálnak az utcán, de ha mondjuk betörnek hozzá, előveheti a felvételt bizonyítékért. Az adatkezelő ilyen esetben a kamera tulajdonosa, tehát gyakorlatilag nem ellenőrizhető, hogy az illető tényleg nem arra használja-e a kamerát, hogy az utcán közlekedőket kukkolja. Hasonló a helyzet a dash cam-mel is, azaz a kocsi műszerfalára tett kamerával, amit sokan biztosítási okokból tesznek oda: nem biztos, hogy jogszerű az, ha valaki a mindennapi reggeli útvonalán megy, és mindig felveszi ugyanazt a szomszédját.

A köztéri kamerák beszerelését a bűnmegelőzéssel szokták indokolni – illetve olykor terrorelhárítással is, de ez más téma, terrorcselekményeket a kamerák nem nagyon szoktak megakadályozni –, és tényleg van visszatartó ereje: ahova kamerát tesznek, ott egy idő után visszaszorulnak a kisebb súlyú bűncselekmények (biciklilopás, zsebtolvajlás, verekedés). De arról is gyakran hallani, hogy szabálysértésnél, például utcán sörözésnél vagy tilosban parkolásnál, rendszeresen perceken belül pont arra járnak a közteresek. Ez sokszor nem véletlen, vélhetően a kamera élő felvétele alapján érkeznek, de ez is bizonyíthatatlan.

A közcélt, közérdeket szolgáló kamerák száma országszerte 25-30 ezer, a bankok, pénzintézetek kameráinak száma pedig 10 ezer lehet. Ezt nehéz megbecsülni, mert a nyilvánosan elérhető és az önkormányzatoktól kikért adatok szerint a rendőrség, a Fővárosi Közterület-felügyelet és az önkormányzatok közterület-felügyeletei által üzemeltetett kamerák száma közel 2500, de nem minden önkormányzat válaszolt a közérdekű adatigénylésre.

Még azt sem lehet tudni, hogy hol, hány köztéri kamera van Budapesten, és azokat kik üzemeltetik. Nem tudjuk, ki és hogyan nézegeti a felvételeket, és hogy egyáltalán még ember teszi-e.